A kerek hagymát apró kockákra vágjuk. Válasszuk szét a darabokat három egyenlő részre. Az első adagot hagyjuk nyersen. Másodszor főzzük, amíg a darabok áttetszőek nem lesznek. th?

A kísérlet:

Vegyünk egy kerek hagymát, és vágjuk apró kockákra. A darabokat három egyenlő részre osztjuk. Az első adagot hagyjuk nyersen. A második adagot serpenyőben kevés olajon addig sütjük, amíg a darabok áttetszőek nem lesznek. Végül a harmadik adagot serpenyőben kevés olajon addig pirítjuk, amíg a darabok megbarnulnak és karamellizálódnak.

A tudomány:

Ha hagymát főz, a hő hatására a hagyma sejtjei lebomlanak, és felszabadulnak víztartalmuk. Ez a víz elpárolog és magával viszi a hagyma illékony vegyületeit, amelyek a hagyma jellegzetes ízét és aromáját adják. Minél tovább főzi a hagymát, annál több vizet veszít, és annál koncentráltabb lesz az íze.

Ezenkívül a főzési hő hatására a hagyma cukrai karamellizálódnak, ami a főtt hagyma jellegzetes barna színét és édes ízét adja. A Maillard-reakció az aminosavak és a redukáló cukrok közötti kémiai reakció, amely az élelmiszer melegítése során következik be. Ez a reakció felelős a hús barnulásáért, a kenyér kéregképződéséért és a hagyma karamellizálódásáért.

Az eredmények:

A nyers hagyma éles, csípős ízű lesz. A főtt hagyma enyhébb, édesebb ízű lesz. A pirított hagyma gazdag, karamellizált ízű lesz.

Következtetés:

A hagyma íze és állaga drámaian megváltozik főzés közben. Ha éles, csípős ízt keres, használjon nyers hagymát. Ha enyhébb, édesebb ízt keres, használjon főtt hagymát. Ha gazdag, karamellizált ízt keres, használjon párolt hagymát.