Hogyan szaporodik a káposzta?

A káposzta ivartalan szaporodáson megy keresztül a vegetatív szaporításnak nevezett folyamaton keresztül, amely magában foglalja az új növények kifejlesztését az anyanövény vegetatív részeiből. Ez a következő módszerekkel érhető el:

a. Gyökerező dugványok: A szárdugványokat a szülő káposztanövényről veszik, és közvetlenül egy jól vízelvezető cserepes keverékbe vagy közvetlenül a kertbe ültetik. A dugványok gyökereket fejlesztenek, és végül új káposztanövényekké nőnek.

b. Osztály: Az érett káposzta növényeket óvatosan több kisebb részre oszthatjuk, amelyek mindegyike a gyökérrendszer egy részével rendelkezik. Ezeket a szakaszokat ezután külön lehet ültetni, hogy új, egyedi káposztanövényeket állítsanak elő.

2. Szexuális szaporodás:

A káposzta ivarosan is szaporodik virágok és magvak termelésével. A szaporodási struktúrák a növény felső részében helyezkednek el.

a. Virágok: A káposztanövények apró, sárga virágokat hoznak, négy szirmokkal. Ezek a virágok általában fürtökben helyezkednek el a szár tetején.

b. Beporzás: A káposzta virágait rovarok, elsősorban méhek beporozzák. Miközben a méhek nektárt gyűjtenek, a hím portokoktól a pollenszemeket a nőstény stigmához juttatják, megkönnyítve a megtermékenyítést.

c. Vetőmag fejlesztés: Beporzás után a megtermékenyített virágokból kicsi, kerek hüvelyek alakulnak ki, amelyek több magot tartalmaznak. Ezeket a magokat össze lehet gyűjteni és tárolni későbbi ültetés céljából.

3. Vetőmag szétszóródása:

Amikor a káposzta hüvelyei érnek, szétnyílnak, és a magvak szétszóródnak. A magvak természetes szétszóródása akkor következik be, amikor a szél elhordja őket, vagy amikor a madarak vagy állatok táplálkoznak a magvakkal, és különböző területeken választják ki azokat.

Az ivartalan és ivaros szaporodási módok alkalmazásával a káposztanövények biztosítják fajuk és genetikai sokféleségük fennmaradását a populáción belül.