Miért szántják be a gazdák a hüvelyeseket a földbe, ahelyett, hogy betakarítanák?

A hüvelyesek, például a szójabab, a borsó, a bab és a lóhere nitrogénmegkötő növények. Gyökereik szimbiotikus kapcsolatban állnak a baktériumokkal, amelyek képesek felvenni a nitrogént a légkörből. Ezt a nitrogént ezután olyan formává alakítják, amelyet a növények felhasználhatnak.

Amikor a hüvelyeseket beszántják a talajba, visszaengedik a nitrogént a talajba. Ez előnyös lehet a későbbi növények számára, amelyek több nitrogénhez jutnak, és magasabb hozamot produkálhatnak. Ezenkívül a hüvelyesek szántása segíthet a talaj szerkezetének javításában és szerves anyagok hozzáadásával.

A hüvelyesek földbe szántását gyakran a vetésforgó rendszer részeként végzik. A vetésforgó magában foglalja a különböző típusú növények forgatását egy földterületen idővel. Ez segíthet a talaj termékenységének megőrzésében, az erózió csökkentésében, valamint a kártevők és betegségek elleni védekezésben.