Mit bizonyított a Hershey Chase turmixgép kísérlet?

Hershey Chase turmixgépes kísérlete része volt annak a kísérletsorozatnak, amelyet 1952-ben végeztek annak meghatározására, hogy a DNS vagy a fehérje a genetikai anyag. Ez Hershey-Chase kísérlet néven vált ismertté a két tudós, Alfred Hershey és Martha Chase után, akik végrehajtották.

Háttér:

Abban az időben két ötletet javasoltak a genetikai anyaggal kapcsolatban:Az első fehérjéket javasolt, tekintettel azok sokféleségére és összetettségére, mint valószínű jelöltként a genetikai információ tárolására és átvitelére. Egy másik elképzelés az volt, hogy egy ismeretlen anyag, az úgynevezett "nuklein", később nukleinsavakként ismert, és amely DNS-ből és RNS-ből áll.

A kísérlet:

1. Vírusos címkézés :Hershey és Chase baktériumokat megfertőző vírust használt, amelyet bakteriofágnak vagy röviden fágnak neveznek. Baktériumkultúrákat termesztettek radioaktív izotópokat tartalmazó táptalajon. Az egyik kísérletsorozatban radioaktív kén-35-tel, egy másik sorozatban a vírus DNS-ét radioaktív foszfor-32-vel jelölték.

2. Centrifugálás :A jelölt fágokat ezután hagytuk megfertőzni a baktériumokat. Ezután a fertőzött baktériumtenyészetet rövid ideig kevertük. Ez a folyamat lenyírta a vírus burkot, a hozzákapcsolódó fehérjékkel együtt, így csak a DNS maradt a baktériumsejtekben.

3. Tisztítás :A baktériumtenyészetet ezután centrifugálásnak vetettük alá, hogy a fágrészecskéket a baktériumsejtektől és az esetleges sejttörmelékektől elválasztjuk. Ez az eljárás biztosította, hogy csak érintetlen baktériumsejtek maradjanak meg, amelyek vagy jelölt DNS-t vagy jelölt fehérjét tartalmaznak, a kísérleti elrendezéstől függően.

4. DNS vagy fehérje :A döntő kérdés az volt:ha a DNS a genetikai anyag, akkor a fertőzés után a baktériumsejtek belsejében kell lennie, míg ha fehérje lenne a genetikai anyag, akkor az elválasztott vírusburokban kell lennie.

Eredmények és következtetések :

A radioaktív atomok jelenlétének vizsgálatakor a kutatók szignifikánsan magasabb radioaktív foszfor (DNS) szintet találtak a baktériumsejtekben, mint a radioaktív kén (fehérje). Ezenkívül minimális mennyiségű radioaktív fehérje volt kimutatható a sejtekben.

Ez a kísérlet határozottan azt sugallta, hogy a fehérje helyett a DNS az a genetikai anyag, amely felelős az örökletes információk továbbításáért.