Mi a lávatorta története?

A lávatorta, más néven olvadt csokitorta, az 1980-as évek végétől származó desszert. A pontos feltaláló ismeretlen, de az elismerést gyakran Jean-Georges Vogerichten francia séfnek tulajdonítják. Amikor 1987-ben a Manhattan Lafayette étteremben dolgozott, Vogerichten állítólag egy csokoládé felfújás kísérlete során készítette el a desszertet. A sütemény neve a folyékony, "olvadt" csokoládé közepéről származik, amely felvágáskor kiszivárog.

A lávatorta az 1990-es években vált népszerűvé, változatai az éttermekben és a szakácskönyvekben is megjelentek. Azóta klasszikus desszertté vált, amelyet éttermekben, kávézókban és otthoni konyhákban egyaránt felszolgálnak.

A lávatorta hagyományos elkészítése magában foglalja az egyes adagok ramekinekben vagy kis edényekben történő sütését. A torta tésztája általában csokoládéból, vajból, tojásból, cukorból és lisztből áll, és olvasztott csokoládéval keverjük össze. A tésztát addig sütjük, amíg a külső része megdermed, míg a közepe folyékony és olvadt marad. E hatás elérése érdekében a süteményeket gyakran rövid ideig magas hőmérsékleten sütik, majd tálalás előtt egy rövid pihentetést követnek.

A láva tortát általában egy gombóc fagylalt, tejszínhab vagy más desszert feltét kíséri. Gazdag, dekadens csokoládéízéről és tetszetős megjelenéséről ismert, így a csokoládérajongók kedvenc desszertjévé válik.