Miért nevezik a konyhasót hidratált sóknak?

A konyhasó vagy a nátrium-klorid (NaCl) nem tekinthető hidratált sónak. A hidratált sók olyan sók, amelyek ionos szerkezetükhöz kötött vízmolekulákat tartalmaznak.

A konyhasó tiszta formájában nem tartalmaz vízmolekulákat. Ez egy ionos vegyület, amely pozitív töltésű nátriumionokból (Na+) és negatív töltésű kloridionokból (Cl-) áll, amelyeket erős elektrosztatikus erők tartanak össze.

A hidratált sók viszont meghatározott számú vízmolekulával rendelkeznek, amelyek ionos szerkezetükhöz kapcsolódnak. Ezek a vízmolekulák kémiailag kötődnek az ionokhoz, kristályos szerkezetet alkotva. A hidratált sók néhány példája a réz-szulfát-pentahidrát (CuSO4·5H2O), amely réz-szulfát-egységenként öt vízmolekulát tartalmaz, és a nátrium-karbonát-dekahidrát (Na2CO3·10H2O), amely nátrium-karbonát-egységenként tíz vízmolekulát tartalmaz.

Összefoglalva, a konyhasó nem hidratált só, mivel kémiai szerkezete részeként nem tartalmaz vízmolekulákat.