Hogyan készül a koksz?

A koksz, más néven kőolajkoksz vagy petkoksz, kőolaj finomításából származó szilárd széntartalmú anyag. Íme egy általános áttekintés a koksz készítésének módjáról:

1. Nyersolaj lepárlás:

- A kőolajat, amely szénhidrogének természetben előforduló keveréke, desztillációs oszlopban hevítik.

- A kőolaj különböző komponensei különböző hőmérsékleteken párolognak el, és különböző frakciókra oszlanak, beleértve a benzint, a benzint, a gázolajat és a nehezebb frakciókat.

2. Repedés:

- A nehezebb frakciók, mint például a vákuummaradék vagy a gázolaj, krakkolási folyamaton mennek keresztül, hogy a nagy szénhidrogénmolekulákat kisebb és értékesebb molekulákká bontsák le.

- Ez történhet termikus krakkolással, ahol magas hőmérsékletet használnak a kötések felszakításához, vagy katalitikus krakkolás útján, amely során katalizátorokat használnak a folyamat megkönnyítésére.

3. Kokszozás:

- A krakkolási folyamatból származó repedt termékeket ezután egy kokszoló egységbe irányítják.

- A késleltetett kokszolónál a nyersanyagot egy kokszolódobban melegítik nagy nyomás alatt, hogy elősegítsék a kokszképződést.

- Ahogy a szénhidrogének elpárolognak, a nehezebb molekulák lecsapódnak és felhalmozódnak a dob falán, fokozatosan szilárd kokszot képezve.

4. Hűtés és elszívás:

- A kokszolási folyamat befejezése után a kokszdobot lehűtik, hogy a koksz tovább szilárduljon.

- A megszilárdult kokszot ezután nagynyomású vízsugárral vagy mechanikus vágószerszámokkal nagy darabokra vágják.

- A kokszdarabokat ezután kivonják a dobból, és további feldolgozásra vagy tárolásra küldik.

5. Kalcinálás:

- Egyes esetekben a koksz kalcináláson megy keresztül, ami azt jelenti, hogy szabályozott atmoszférában hevítik az illékony anyagok és a nedvesség eltávolítása érdekében.

- A kalcinálás javítja a koksz minőségét, és alkalmasabbá teszi bizonyos alkalmazásokhoz.

A keletkező koksz erősen elszenesedett anyag, magas fix széntartalommal és alacsony illékonysággal. Általában tüzelőanyag-forrásként használják különféle iparágakban, beleértve az energiatermelést, a cementgyártást és a kohászatot. Ezenkívül a kokszot nyersanyagként használják acél és más vasötvözetek gyártásában.