Miért gömbölyű helyett körte alakúak az esőcseppek?

Az esőcseppek gömb alakúak, amikor elkezdenek hullani a felhőből, de amikor légellenállásba ütköznek, formájuk lapos gömb alakúvá változik, lapos felülettel. Ezt a formát néha "könnycseppnek" vagy "körtecseppnek" nevezik, bár valójában inkább ellipszoid, mint egy amerikai futball.

Számos tényező járul hozzá ehhez az alakváltozáshoz:

* Viszkozitás: A víz viszonylag magas viszkozitású, ami azt jelenti, hogy ellenáll az áramlásnak. Ez azt jelenti, hogy a csepp külső oldalán lévő víz lelassul, amikor légellenállásba ütközik, míg a belsejében lévő víz nagyobb sebességgel halad tovább. A keletkező nyíróerő hatására a csepp ellaposodik.

* Gravitációs erő: A gravitációs erő lehúzza az esőcseppet, amitől az függőleges irányban ellapul.

* Felületi feszültség: A víznek viszonylag nagy felületi feszültsége van, ami azt jelenti, hogy felületi molekulái hajlamosak egymáshoz tapadni. Ez a felületi feszültség segít megőrizni az esőcsepp súlyát, és megakadályozza annak szétesését.

Alakjában az esőcsepp mérete is szerepet játszik. A kisebb esőcseppek gömbölyűbbek, mint a nagyobbak, mert kisebb a légellenállásuk.

Egy esőcsepp átlagos mérete körülbelül 1-2 mm átmérőjű. Ez a mérettartomány elég nagy ahhoz, hogy jelentős légellenállást tapasztaljon, de elég kicsi ahhoz, hogy a felületi feszültség támogassa.