Miért ünnepelték a jom kippurt?

Jom Kippur az engesztelés napja, a judaizmus legszentebb napja. Ez az elmélkedés, a bűnbánat ideje, valamint Istentől és másoktól való bocsánatkérés ideje. A napot a böjt, az ima és a zsinagógai istentiszteletek látogatása jellemzi.

A Jom Kipurt a héber tisrei hónap 10. napján tartják, ami általában szeptemberre vagy októberre esik. Napnyugtakor kezdődik Jom Kippur előestéjén, és másnap estelettel ér véget.

A Jom Kippur központi témája az engesztelés, vagyis a bűnök bocsánatkérésének és a kapcsolatok helyreállításának folyamata. A zsidók úgy vélik, hogy ezen a napon Isten ítélkezik az egész emberiség felett, és eldönti, hogy a következő évben ki kerüljön be az Élet Könyvébe.

A Jom Kippurra való felkészülés érdekében a zsidók hagyományosan az önvizsgálat és a bűnbánat időszakában vesznek részt, amit tesuvának neveznek. Ez magában foglalhatja tettein való elgondolkodást, bocsánatkérést azoktól, akiket sértettek, és lehetőség szerint jóvátételt.

Jom Kippur napján a zsidók szigorú böjtöt tartanak, tartózkodnak minden ételtől és italtól. Fehér ruhát is viselnek, ami a tisztaságot és az újrakezdést jelképezi.

A Jom Kippur zsinagógai istentiszteletei hosszadalmasak, és különleges imákat, a Tóra és a Próféták felolvasását, valamint a sófár, a koskürt megfújását tartalmazzák. A középpontban a bűnbánat, a megbocsátás, valamint az Isten és az emberiség kapcsolata áll.

Miután a böjt estig véget ér, a zsidók ünnepi vacsorával törik meg a böjtöt, és ünneplik a szent nap lezárását.

Jom Kippur jelentős és tartalmas ünnep a zsidóság számára szerte a világon, amely lehetőséget ad a lelki megújulásra, valamint az Istennel és a közösséggel való mélyebb kapcsolatra.