Mit mondtak a mekkaiak a szent prófétának, miután hirdette üzenetét?

Amikor a Szent Próféta (BLV) elkezdte prédikálni az iszlám üzenetét Mekkában, a mekkaiak különféle módon reagáltak. Egyesek kíváncsiak voltak, és érdeklődéssel hallgatták tanításait, míg mások elutasítóak voltak, és egyenesen elutasították üzenetét. A hatalmi és befolyásos pozíciókat betöltő makkani elit közül sokan különösen ellenségesek voltak a próféta tanításaival szemben, mivel megkérdőjelezték hagyományos hiedelmeiket, és veszélyeztették társadalmi és gazdasági helyzetüket.

Íme néhány gyakori válasz és reakció a mekkai emberektől a Szent Próféta üzenetére:

1. Tagadás és nevetségesség:

- Hitetlenség: Sok ember Mekkában egyszerűen nem volt hajlandó hinni a próféta üzenetében vagy az egyistenhit (egy Istenbe vetett hit) fogalmában. Tanításait nevetségesnek és megfontolásra méltatlannak tartották.

- Gúnyolódás és sértések: A prófétát és követőit gyakran gúnyolták, kigúnyolták és sértegették az üzenetét ellenzők. Neveken kiáltották őket, őrültséggel vagy varázslással vádolták őket, és lekicsinyelték hitüket.

2. A költészet és a mágia vádjai:

- Költő: Egyes mekkaiak a próféta kinyilatkoztatásait puszta költészetnek vagy költői recitációnak minősítették. Azzal érveltek, hogy tehetséges költő, aki képességeit arra használja, hogy követőket vonzzon.

- A mágia vádja: Mások mágiával vagy varázslással vádolták a prófétát. Úgy vélték, hogy a Korán ékesszólású szavalásának és bizonyos meglátások vagy jóslatok nyújtására való képessége inkább mágikus erőknek köszönhető, mint isteni ihletnek.

3. Változásokkal szembeni ellenállás:

- A hagyományok megbontásától való félelem: Sok mekkai ember mélyen ragaszkodott hagyományos hiedelmeihez és gyakorlataihoz. Úgy fogták fel, hogy a próféta üzenete fenyegetést jelent az életvitelükre, és attól tartottak, hogy az iszlám felkarolása esetén a társadalom felborul.

- Gazdasági aggályok: Mekka városa nagymértékben támaszkodott a zarándoklatokra, amelyek a bálványimádat köré összpontosultak. Az iszlám elterjedése kihívás elé állította ezt a kereskedelmet, mivel elősegítette az egyistenhitt és elbátortalanította a bálványimádást. Aggodalmat keltett azok körében, akiknek megélhetése a hagyományos vallási gyakorlatoktól függött.

4. Nyomás és üldözés:

- Társadalmi kiközösítés: A Próféta és követői a társadalom bizonyos szegmenseiből való kiközösítéssel szembesültek. Kizárták őket a társasági összejövetelekből, megtagadták az üzleti tranzakciókat, és az elidegenítés és megaláztatás különféle formáinak voltak kitéve.

- Erőszakkal való fenyegetés: Ahogy nőtt a prófétával szembeni ellenállás, őt és követőit egyre nagyobb fenyegetésekkel kellett szembenézniük a fizikai erőszakkal és az üldöztetéssel. Néhány makkan megpróbálta megkárosítani vagy akár megölni a prófétát, hogy elhallgattassa üzenetét.

E negatív reakciók ellenére számos mekkai is akadt, akik elfogadták a próféta üzenetét, és korán áttértek az iszlámra, felismerve tanításainak igazságát és őszinteségét. Összességében azonban a mekkaiak kezdeti reakcióját nagyrészt ellenállás, ellenállás és üldöztetés jellemezte.