A tőkehalhalászat elindította a prémes kereskedelmet?

A tőkehalhalászat és a prémkereskedelem két különálló, de egymással összefüggő iparág volt Észak-Amerikában. A tőkehal halászatát az európai tőkehal iránti kereslet vezérelte, amelyet szárítottak, sóztak és átszállítottak az Atlanti-óceánon. Ez az ágazat halászati ​​közösségek létrehozásához vezetett a kanadai Új-Fundland partjai mentén, ahol a portugál, francia, spanyol és angol flották összegyűltek a nyár folyamán, hogy kifogják a vándorló tőkehalat. A tőkehalhalászat már az 1500-as években elkezdődött, amikor egy portugál és spanyol halász először hajózott el a Grand Banks-ba. Ez az iparág végül a régió egyik fő gazdasági hajtóerejévé nőtte ki magát, és támogatta más iparágak, például a hajógyártás növekedését.

Eközben az észak-amerikai szőrmekereskedelem, elsősorban a kalapkészítéshez használt hódbőrökkel, az európaiak 16. és 17. századi érkezésével jött létre. A francia és a brit kereskedők kereskedelmi állomáshálózatokat hoztak létre Észak-Amerika belsejében, hogy árukat cseréljenek az őslakos közösségekkel. A francia kereskedők jelentős szerepet játszottak, az 1530-as évektől kezdve hatalmas szőrmekereskedelmi birodalmat építettek fel a kontinens belsejében. A tőkehalhalászattal ellentétben a szőrmekereskedelem nem kötődött egy adott helyhez, és nyugat felé mozdult el, ahogy új prémforrásokat találtak.

Tehát bár a tőkehalhalászat és a prémes kereskedelem egyaránt fontos gazdasági tevékenység volt Észak-Amerikában, közvetlenül nem váltották ki vagy indították el egymást.