Milyen próza volt a szőlőszedés 1930-ban?

Az 1930-as évek nagy gazdasági világválságában a migráns mezőgazdasági munkások, akik közül sok mexikói és filippínó volt, rendkívüli kizsákmányolással és szegénységgel szembesültek a mezőgazdasági ágazatban. Az 1930-as szőlőszüret folyamata gyakran hosszú órákig tartó kétkezi munkával járt kemény körülmények között, kevés fizetéssel és kevés alapvető joggal vagy védelemmel.

Íme egy általános vázlat a folyamatról és a kihívásokról, amelyekkel a szőlőszedők szembesültek az 1930-as években:

1. A munka migrációs jellege :A szőlőszedők gyakran egy nagy migráns munkaerő részei voltak, akik a különböző termények betakarítási időszakait követően egyik régióból a másikba költöztek. Túlzsúfolt teherautókkal, dobozos kocsikkal vagy gyalogosan jutottak el a szőlőtermő területekre.

2. Munkavállalkozók és kizsákmányolás :A mezőgazdasági munkaerő-vállalkozók, az úgynevezett „legénységfőnökök” vagy „padronok”, közvetítőkként működtek a termelők és a mezőgazdasági munkások között. Ezek a gyakran kizsákmányoló vállalkozók munkásokat toboroztak, és megszervezték a szállításukat, a lakhatásukat és a fizetésüket.

3. Diskriminatív gyakorlatok :A mezőgazdasági dolgozók, különösen a mexikói és filippínó származású bevándorlók, diszkriminációval és rasszizmussal szembesültek. Gyakran megtagadták tőlük az olyan alapvető létesítményekhez való hozzáférést, mint a mellékhelyiségek és a tiszta ivóvíz, és faji szidalmaknak és becsmérlő bánásmódnak vetették alá őket.

4. Alacsony fizetés és nem megfelelő bérek :A szőlőszedők jellemzően nagyon alacsony bért kaptak munkájukért. Lehet, hogy órára, ládára vagy szőlődobozra fizetik őket. A díjak változhatnak, de átlagosan egy válogató csak néhány dollárt kereshet naponta, ami gyakran a törvényes minimálbér alá esik.

5. Hosszú órák és megerőltető munka :A szőlőszüret intenzív fizikai munkával járt, a szüretők hosszú órákat dolgoztak a tűző napon, és lehajoltak, hogy gondosan szedjék a szőlőt, nehogy megsérüljenek.

6. A biztonsági előírások és a veszélyes munkakörülmények hiánya :A mezőgazdasági dolgozók veszélyes vegyszereknek és peszticideknek voltak kitéve, és hiányoztak a biztonsági előírások, ami sérülésekhez és egészségügyi kockázatokhoz vezetett.

7. Gyermekmunka :Sajnálatos módon a gyerekmunka elterjedt a szőlőföldeken. A néha hat-nyolc éves gyerekek szüleik mellett dolgoztak, és a gazdasági szükség miatt fárasztó feladatokat láttak el.

8. A szakszervezeti képviselet hiánya :A mezőgazdasági munkásoknak alig vagy egyáltalán nem volt alkuerejük, és a szakszervezeti erőfeszítések gyakran heves ellenállásba és elnyomásba ütköztek mind a termelők, mind a vállalkozók részéről.

9. Lakhatási feltételek :A migráns munkások gyakran nem színvonalas, túlzsúfolt lakásokban éltek, amelyeket a munkaerő-vállalkozók vagy termelők biztosítottak. Ezekben a lakóhelyiségekben hiányzott az alapvető higiénia, villany és folyóvíz.

10. A jogi védelem hiánya :A mezőgazdasági dolgozók korlátozottan fértek hozzá a jogorvoslathoz, és ki voltak téve a rossz bánásmódnak és a bérlopásnak. Gyakran nem voltak tisztában jogaikkal, és a nyelvi akadályok és a bevándorlási státusz miatt kihívásokkal néztek szembe a jogrendszerben való eligazodás során.

A szőlőszedés általános folyamatát 1930-ban a kizsákmányolás, a rossz munkakörülmények és a mezőgazdasági dolgozók alapvető jogainak hiánya jellemezte. A mezőgazdasági ágazatban a jobb bánásmódért, a méltányos bérekért és a jobb munkakörülményekért folytatott küzdelem hosszú évekig folytatódott, és hajtóereje volt a munkásmozgalmak és a társadalmi igazságosság aktivizmusának.