Mi a delicit?

Hiány hiányt vagy elégtelenséget jelent, különösen a pénz tekintetében. A közgazdaságtanban gyakran használják a kormány bevételei és kiadásai, illetve egy vállalat vagy magánszemély bevételei és kiadásai közötti különbségre.

Például, ha egy vállalat bevétele 100 000 dollár, kiadása pedig 120 000 dollár, akkor 20 000 dolláros hiánya lesz. Ez azt jelenti, hogy a vállalat több pénzt költött, mint amennyit keresett, és meg kell találnia a módját a hiány pótlására, például kölcsön felvételével vagy eszközök eladásával.

Hiányok is előfordulhatnak az államháztartásban. Ha egy kormány több pénzt költ, mint amennyit beszed adóként, akkor hiánya lesz. Ez történhet szándékosan, a gazdaság élénkítése érdekében a kiadások növelésével, de megtörténhet nem szándékosan, olyan tényezők hatására, mint a recesszió vagy a váratlan kiadások.

A hiánynak számos negatív következménye lehet, többek között:

* Megnövekedett adósság: A hiányos kormányoknak és vállalatoknak gyakran kölcsönt kell felvenniük a hiány pótlására. Ez az adósságszint növekedéséhez vezethet, ami megnehezítheti az adósság visszafizetését a jövőben.

* Infláció: Ha egy kormánynak hiánya van, akkor kölcsön felvételével vagy új valuta kibocsátásával növelheti a pénzkínálatot. Ez inflációhoz vezethet, ami általános áremelkedés.

* Csökkentett befektetés: Amikor a kormányok és a vállalatok deficitesek, előfordulhat, hogy csökkenteniük kell a beruházásaikat, hogy csökkentsék kiadásaikat. Ez a gazdasági növekedés lassulásához vezethet.

A hiánynak azonban lehetnek pozitív következményei is, például:

* A gazdaság ösztönzése: Ha egy kormánynak hiánya van, növelheti a kiadásokat, és több pénzt fordíthat a gazdaságba. Ez segíthet a gazdasági növekedés ösztönzésében.

* Munkák létrehozása: Amikor a kormányok és a vállalatok deficitesek, előfordulhat, hogy több munkavállalót kell felvenniük a termelés növelése érdekében. Ez elősegítheti a munkahelyteremtést és a munkanélküliség csökkentését.

Végső soron a hiányról szóló döntés összetett, amely számos tényezőtől függ, többek között a gazdaság helyzetétől, a kormány fiskális politikájától és az államadósság mértékétől.