Miért károsodnak a zöldségek és a gyümölcsök a súlyos fagyok során?

Erős fagyok idején, amikor a hőmérséklet jelentősen fagypont alá süllyed, a zöldségek és gyümölcsök jelentős károkat szenvedhetnek a növényi szöveteikben jégkristályok képződése miatt. Ez a kár elsősorban kétféleképpen fordul elő:

1. Jégkristály képződés:A hőmérséklet csökkenésével a zöldségek és gyümölcsök sejtjeiben lévő víztartalom fagyni kezd. Ez a víz éles jégkristályokat képez, amelyek kitágulnak és felszakítják a finom sejtfalakat, károsítva a növény sejtszerkezetét. A sejtmembránok integritása sérül, ami a sejttartalom kiszivárgásához és az alapvető tápanyagok elvesztéséhez vezet.

2. Kiszáradás:A jégkristályok képződésének folyamata a zöldségekben és a gyümölcsökben is kiszáradáshoz vezet. Amikor a víz megfagy, kitágul és elválik a többi sejtkomponenstől. Ez az elválasztás megzavarja a növényen belüli vízszállítási rendszert, akadályozva a víz és a tápanyagok mozgását a szövetekben. Ennek eredményeként a növény kiszárad és elveszti feszességét, ami hervadást és zsugorodást okoz.

A károsodás mértéke számos tényezőtől függ, beleértve a növény hidegtűrő képességét, a fagy súlyosságát és időtartamát, valamint az érintett növényi szöveteket. Egyes zöldségek és gyümölcsök érzékenyebbek a fagykárra, mint mások. Például a zsenge növények, például a paradicsom, az uborka és a tök sérülékenyebbek, mint az olyan keményebb zöldségek, mint a kelkáposzta, a spenót és a kelbimbó.

A fagykár mérséklése érdekében többféle védekezési intézkedés is megtehető. Ezek közé tartozik a sortakarók vagy fagytakarók használata a növények szigetelésére, víz alkalmazása a látens hő felszabadítására, amikor fagy, és fagytűrő zöldség- és gyümölcsfajták kiválasztása.