Hogyan jutnak táplálékhoz a vajfű?

A vajfű (Pinguicula) a Lentibulariaceae családjába tartozó húsevő növénynemzetség. A világ különböző régióiban őshonosak, jellemzően nedves vagy lápos élőhelyeken nőnek. A vajfű befogja a rovarokat és más kis szervezeteket, hogy kiegészítse tápanyagfelvételüket a talajból.

A folyamat, amellyel a vajfű táplálékhoz jut, a következőképpen írható le:

* Ragadós levelek :A vajfű leveleit apró szárú mirigyek borítják, amelyek ragacsos váladékot termelnek, amelyet nyálkanak neveznek. Ez a nyálka a ragasztóhoz hasonlóan csillogó felületet hoz létre a leveleken.

* Rovarok befogása :Amikor egy rovar vagy hasonló zsákmány hozzáér a ragadós levélfelülethez, belegabalyodik a nyálkaba. Minél többet küzd a zsákmány, annál jobban elakad.

* mirigyszőrök :A levél mirigyei emésztőenzimeket választanak ki, amelyek elkezdik lebontani a rovar testét, így kivonják a tápanyagokat. A zsákmányt a vajfű lassan felszívja és asszimilálja.

* Guruló levelek :Egyes vajfűfajoknál a levélszélek befelé görbülnek, ha a zsákmány beszorul. Ez segít megakadályozni a rovar kiszökését, és szoros kapcsolatban tartja az emésztőenzimekkel.

A vajfű elsősorban a rovarokra támaszkodik a táplálkozásban. Megfigyelték azonban, hogy más kis organizmusokat, például pókokat, csigákat, sőt kis kétéltűeket is fogyasztanak, ha érintkezésbe kerülnek a ragadós levelekkel.

Bár a vajfű tápanyagokat nyer a zsákmányukból, mégis képesek a fotoszintézisre. Zöld leveleik normál növényi folyamatokat hajthatnak végre, például a napfényt fotoszintézis révén energiává alakítják. A zsákmány befogásából nyert fehérje és egyéb tápanyagok azonban javíthatják növekedésüket és általános egészségi állapotukat tápanyagszegény környezetben.