Miért nem használnak többé ólmot az élelmiszer-tartályok gyártásához?

Az ólmot a történelem során számos gyártási alkalmazásban használták, beleértve az élelmiszerek tárolására vagy szállítására szolgáló tartályokat is.

Az ólom azonban egy mérgező nehézfém, amelynek súlyos negatív egészségügyi hatásai lehetnek, különösen a kisgyermekeknél és a veszélyeztetett populációnál. Az ólom idővel felhalmozódhat a szervezetben, és még az alacsony szintű ólomexpozíció is neurológiai károsodást, veseproblémákat és fejlődési problémákat okozhat.

Az ólom jelentõs egészségügyi kockázatai miatt a világ számos országában nagymértékben megszüntették az élelmiszer-tartályokban való használatát.

Ezekben az országokban különösen az élelmiszerbiztonsági előírások és szabványok tiltják vagy szigorúan korlátozzák az ólom jelenlétét az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban. Ez magában foglalja az élelmiszertartályok olyan alkatrészeit, mint a bevonatok, mázak, forraszanyagok vagy műanyagok, amelyek potenciálisan ólomszivárgáshoz vagy élelmiszerekbe való migrációhoz vezethetnek.

Az élelmiszer-tartályokban lévő ólomról való globális átállás több évtizeden keresztül ment végbe, és a kormányok, a nemzetközi egészségügyi szervezetek, a fogyasztói érdekképviseleti csoportok és az élelmiszeripar erőfeszítéseibe is beletartozott a szakpolitikák végrehajtása, a gyártási gyakorlatok javítása és az élelmiszer-csomagolás biztonságosabb alternatíváinak előmozdítása érdekében.

Az ólomtartalmú anyagok helyett olyan alternatívákat vezettek be, mint például a rozsdamentes acél, az üveg, a polietilén-tereftalát (PET), a nem kioldódó műanyagok és más, nem mérgező anyagok.