Milyen példák vannak a szívónövényekre?

1. A nyárfa (Populus tremuloides) :A nyárfák kiterjedt gyökérrendszerükről ismertek, amelyek számos szívószálat termelnek, amelyek új fákat alkothatnak. Ezek a balekok széles körben elterjedhetnek, és nagy klonális kolóniákat hozhatnak létre.

2. Banán (Musa spp.) :A banánnövények a föld alatti szárukból balekokat vagy "rizómákat" termelnek. Ezek a balekok új növényekké nőhetnek, gyakran sűrű csomókat képezve.

3. Szeder (Rubus spp.) :A szederbokrok elsősorban a gyökereikből kibújó szívócsontokon keresztül terjednek. A balekok új vesszőkké fejlődhetnek, kiterjesztve a szederfoltot.

4. Pitypang (Taraxacum officinale) :A pitypang jól ismert, hogy képes vegetatívan szaporodni balekokon keresztül. A növény oldalsó gyökereket hoz létre, amelyek új pitypang növényeket képeznek.

5. Nagyvirág (Hemerocallis spp.) :A nappali liliom stólonok létrehozásával terjed, amelyek vízszintes szárak, amelyek a talaj felett vagy közvetlenül a talaj alatt nőnek. Ezek a stolonok új növényeket képezhetnek csomópontjukon.

6. Fig (Ficus carica) :A fügefák gyökereiből vagy ágaiból szívók vagy járulékos hajtások fejlődhetnek. Ezek a balekok különálló fügefává nőhetnek.

7. Szőlő (Vitis spp.) :A szőlők alanyukból balekokat vagy "vízhajtásokat" hoznak létre. A szívószálak eltávolítása elengedhetetlen a szőlőgazdálkodásban a kívánt szőlőstruktúra megőrzése érdekében.

8. Hosta (Hosta spp.) :A hosták elsősorban földalatti rizómákon keresztül terjednek, amelyek módosított szárak, amelyek balekokat termelnek. Ezek a balekok kibújhatnak a hosta növényből, és új csomókká fejlődhetnek.

9. Menta (Mentha spp.) :A mentanövények erőteljes termesztésűek, és gyorsan terjednek földalatti rizómáikon és stólonjaikon keresztül. Ezek a balekok gyorsan új mentanövényeket képezhetnek, sűrű foltokat hozva létre.

10. Málna (Rubus idaeus) :A málnabokrok a gyökérrendszerükből származó balekokon keresztül szaporodnak. A balekok a szülőnövénytől bizonyos távolságra kihajthatnak, telepeket alkotva.