Mi az elfogadható TDS az ivóvízben?

Az összes oldott szilárd anyag (TDS) elfogadható szintje az ivóvízben a különböző országok és szervezetek által meghatározott előírásoktól és irányelvektől függően változik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban iránymutatást adott az ivóvíz TDS-ére vonatkozóan.

A WHO szerint az ivóvízben ajánlott maximális TDS szint 600 milligramm/liter (mg/l). Ez a szint emberi fogyasztásra elfogadhatónak és biztonságosnak tekinthető. Fontos azonban megjegyezni, hogy a magasabb TDS-szintek nem feltétlenül utalnak nem biztonságos vízre, mivel az oldott szilárd anyagok összetétele és jellege is szerepet játszik a vízminőség meghatározásában.

Egyes esetekben a 600 mg/l feletti TDS-szint elfogadható lehet, ha az oldott szilárd anyagok elsősorban ártalmatlan anyagokból, például kalciumból, magnéziumból és bikarbonátokból állnak. Ha azonban a TDS magas káros szennyeződések, például nehézfémek, szerves szennyezők vagy túlzott sótartalom miatt, előfordulhat, hogy a víz nem alkalmas ivásra.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a speciális egészségi állapottal vagy érzékenységgel küzdő egyének szigorúbb TDS-korlátokat igényelhetnek. Például a vesebetegségben szenvedő vagy alacsony nátriumtartalmú diétát folytató embereknek alacsonyabb TDS-szintű vizet kell fogyasztaniuk az esetleges egészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.

Az ivóvíz biztonságának és minőségének biztosítása érdekében elengedhetetlen a TDS-szintek rendszeres ellenőrzése és tesztelése, valamint egyéb vízminőségi paraméterek. Ezt megtehetik az illetékes hatóságok, vízszolgáltatók vagy magánszemélyek otthoni tesztkészletek segítségével, vagy vízmintákat küldhetnek minősített laboratóriumokba elemzésre.