Miért nem használható az óceán vize ivásra és növényi öntözésre?

Az óceán vize nagy koncentrációban tartalmaz oldott sókat, túlnyomórészt nátrium-kloridot (konyhasót). Míg az emberek és a növények nélkülözhetetlen ásványi anyagokat igényelnek, a tengervíz sótartalma lényegesen magasabb, mint a fogyasztásra vagy öntözésre alkalmas mennyiség .

Tengervíz ivása:

- Kiszáradás: A tengervíz fogyasztása valóban ronthatja a kiszáradást a magas sókoncentráció miatt. A veséknek keményebben kell dolgozniuk, hogy kiürítsék a felesleges sót, ami nettó vízveszteséghez vezet a szervezetből.

- Elektrolit egyensúlyhiány: A megemelkedett sótartalom megzavarhatja az elektrolitok kényes egyensúlyát a szervezetben, ami olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például izomgörcsök, hányinger és zavartság.

Növényöntözés:

- Só felhalmozódása: Ha a tengervizet öntözésre használjuk, a sókoncentráció fokozatosan felhalmozódik a talajban, így az kevésbé termékeny és kevésbé kedvez a növények növekedésének. Ezt a jelenséget szikesedésnek nevezik.

- Tápanyaghiány: A tengervízből hiányoznak az alapvető tápanyagok, amelyekre a növényeknek szüksége van a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez. Míg a tengervíz tartalmaz néhány tápanyagot, például nitrogént és foszfort, ezek koncentrációja nem elegendő a növények optimális növekedéséhez.

- Csökkentett vízfelvétel: A magas sókoncentráció a talajban csökkentheti a növények vízfelvételét. Ez vízhiányhoz, a növekedés visszaeséséhez és a terméshozam csökkenéséhez vezethet.

Ahhoz, hogy az óceánvizet ivásra és növényi öntözésre használhassák, sótalanítási folyamaton kell átesni, hogy eltávolítsák a felesleges sót és egyéb szennyeződéseket. A sótalanító üzemek fejlett technológiákat alkalmaznak, például fordított ozmózist és desztillációt, hogy édesvizet állítsanak elő tengervízből. Ezek a folyamatok azonban energiaigényesek és költségesek is lehetnek, így a sótalanított víz viszonylag drágább édesvízforrás az olyan hagyományos forrásokhoz képest, mint az édesvízi tavak, folyók és talajvíz.