Ha egy levél mindkét oldalát beborítod viasszal, akkor is táplálkozhat belőle?

A levél mindkét oldalának viasszal való bevonása jelentősen befolyásolhatja a növény tápláléktermelő képességét. Íme néhány fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni:

Sztóma funkció:

- A sztómák apró pórusok a levelek felületén, elsősorban az alsó oldalon. Lehetővé teszik a gázok, például a szén-dioxid (CO2) és az oxigén (O2) cseréjét.

- Amikor a levelet teljesen beborítja a viasz, a sztómák eltömődnek, ami gátolja a gázcserét. Ez azt jelenti, hogy a növény nem képes felvenni a CO2-t, ami elengedhetetlen a fotoszintézishez.

Fotoszintézis:

- A fotoszintézis az a folyamat, amelynek során a növények a napfényt, a szén-dioxidot és a vizet glükózzá és oxigénné alakítják. Mivel a sztómák elzáródnak, a növény nem tud elegendő szén-dioxidot beszerezni a fotoszintézishez. Ennek eredményeként az élelmiszertermelés jelentősen csökken.

Vízveszteség:

- A viaszos réteg befolyásolhatja a növény vízveszteség szabályozási képességét is. A levelek rendszerint vízgőzt bocsátanak ki párologtatással, ami döntő fontosságú a növény hűtéséhez és vízháztartásának fenntartásához. A levél mindkét oldalának viasszal való befedése megzavarhatja a párologtatást, és vízstresszhez vezethet a növényben.

Összességében a levél mindkét felületének viasszal való bevonása erősen korlátozza a növény tápláléktermelő képességét. A gázok és a víz sztómán keresztül történő alapvető cseréje nélkül a növény nem tudja hatékonyan végrehajtani a fotoszintézist, ami csökkenti az élelmiszertermelést.