Létezik-e külső megtermékenyítés halakban élő születéssel?

Igen, vannak olyan halfajok, amelyek élő születéssel külső megtermékenyítést, más néven ovoviviparitást mutatnak. Ebben a szaporodási stratégiában a peték a nőstény testén kívül termékenyülnek meg, de az embriók a nőstény reproduktív rendszerében fejlődnek ki és kelnek ki. A megtermékenyített peték a tojássárgája zsákból kapnak táplálékot, és speciális struktúrákon keresztül további tápanyagokhoz is juthatnak a nőstényből.

Példák a külső megtermékenyítésű és élve születésű halfajokra:

1. Atlantic Poecilia (Poecilia latipinna):Ezt az édesvízi halat közismert nevén vitorlás molly, és a Poeciliidae családba tartozik. A hím vitorlásúszójú mollyok kívülről termékenyítik meg a petéket, a megtermékenyített peték pedig a nőstény belsejében fejlődnek ki. A nőstények élő ivadékokat hoznak világra, amelyek teljesen kialakultak, és képesek önállóan úszni és táplálkozni.

2. Tengeri lovak (Hippocampus fajok):A csikóhalak a Syngnathidae családba tartoznak, és egyedülálló szaporodási viselkedésükről híresek. A hím csikóhalak speciális fiasítással rendelkeznek, ahol megtermékenyített petéket kapnak a nősténytől. A peték a fiókatáskában fejlődnek ki és kelnek ki, és a hím gondoskodik a szülői gondozásról, amíg a csikóhalak fel nem készülnek a szabadon engedésre.

3. Élethordó fogpont (Goodeidae és Poeciliidae családok):A Goodeidae és Poeciliidae családon belül számos faj élve születik külső megtermékenyítés után. Ezek a halak Észak- és Közép-Amerika különböző régióiban honosak, és alkalmazkodtak a változatos vízi élőhelyekhez. Az élőben hordozó fogpontyok, például a guppy (Poecilia reticulata) belső megtermékenyítést mutatnak, de a megtermékenyített peték a nőstény testében maradnak, amíg ki nem kelnek.

Fontos megjegyezni, hogy az élve születéssel történő külső megtermékenyítés nem minden halfaj közös szaporodási stratégiája. Sok halfaj külső megtermékenyítést végez, az ikrákat és a hímivarsejteket a vízbe engedve, a megtermékenyített peték pedig kívülről fejlődnek. Az ovovivipariság bizonyos halcsoportoknál figyelhető meg, amelyek a fejlődés korai szakaszában alkalmazkodtak utódaik védelméhez és táplálásához.