Miért mutatja az EBT jelző borvöröst az elején és a kék végén?

Az EBT (Eriochrome Black T) egy indikátor, amelyet általában komplexometrikus titrálásoknál használnak, különösen fémionok, például kalcium és magnézium koncentrációjának meghatározására. Az EBT indikátor színváltozása a borvörösről a kékre való eltolódást jelenti, nem pedig fordítva. Íme a magyarázat:

Kiinduló szín (borvörös):

A titrálás elején, amikor a fémionok koncentrációja magas, az EBT komplexet képez a fémionokkal, ami az egyensúlyt a fém-EBT komplex felé tolja el. Ez a komplexum borvörös színű.

Színváltás kékre:

A titrálás előrehaladtával, és több fémion komplexálódik az EDTA-val (a titrálószerrel), a szabad fémionok koncentrációja csökken. Ez azt okozza, hogy az egyensúly visszatolódik a szabad EBT forma felé. Az ingyenes EBT dianionként létezik, amelynek kék színe van. Ezért, ahogy a fémionok egyre inkább komplexbe kerülnek az EDTA-val, az oldat borvörösből fokozatosan kékre változik.

A pontos pH-tartomány, amelynél ez a színváltozás bekövetkezik, a titrálandó fémiontól és az EDTA komplexképző tulajdonságaitól függ.

Összefoglalva, az EBT kezdeti borvörös színe a fém-EBT komplex kialakulásának köszönhető, míg a kékre váltás a szabad fémionok kimerülését és a szabad EBT dianionok jelenlétét jelenti. A színváltozás végpont indikátorként szolgál a komplexometriás titrálásoknál, jelezve a fémionok és az EDTA közötti reakció befejeződését.