Mit ettek a mezolitikumok a maguk korszakában?

A mezolitikum korszakában (kb. i.e. 10 000–5 000) az emberek vadászó-gyűjtögetőből letelepedett földművesekké váltak.

Elsősorban a környezetükben elérhető vadon élő növényekből és állatokból éltek.

Étrendjük különféle élelmiszereket tartalmazott, mint például:

1. Vad állatok :

- A mezolitikum étrendjében a nagyvadak, mint a szarvas, jávorszarvas, bölény és vaddisznó a hús jelentős részét biztosították.

- Kisebb állatokra, például nyulakra, mezei nyulakra és madarakra is vadásztak.

- A horgászat és a lándzsás technikák lehetővé tették számukra, hogy folyókból, tavakból és part menti területekről fogtak halat.

2. Vadon növények :

- A mezolitikus emberek vadon élő növények, gyümölcsök, diófélék, magvak és gyökerek széles skáláját gyűjtötték össze.

- Az olyan növényeket, mint a diófélék, a bogyók, a gombák és a leveles zöldek, a szezonális bőséges ciklusok során gyűjtötték.

3. Kagylók :

- A tengerparti közösségek nagymértékben támaszkodtak a kagylókra, például az osztrigára, a kagylóra, a kagylóra és a sántokra, amelyek bőségesen fordultak elő a partokon.

4. Rovarok :

- Egyes területeken rovarokat, köztük szöcskéket, sáskákat és bogarakat fogyasztottak táplálékként.

5. Tojás :

- A madarak tojásait, különösen a vízimadaraktól származó tojásokat gyűjtötték és fogyasztották el, amikor elérhető volt.

6. Kisemlősök :

- Az olyan rágcsálókra, mint a mókusok, mezei egerek és pocok vadásztak vagy csapdába estek táplálék céljából.

7. Édesvízi halak :

- A part menti halászat mellett folyókban, tavakban lándzsával, csapdával, hálóval fogtak édesvízi halfajokat.

8. Vadméz :

- A vadméhekből származó mézet és lépeket édességük és tápértékük miatt keresték.

9. A vadon élő gabonák és hüvelyesek :

- A mezolitikum emberei elkezdtek kísérletezni vadon termő gabonák, például árpa, búza és rozs termesztésével, bár ezek a gyakorlatok még mindig korlátozottak voltak.

10. Diófélék és magvak :

- Ezek is fontos táplálékforrások voltak, hiszen magas a kalória- és tápanyagtartalmuk. A dióféléket, például a mogyorót és a diót, valamint a magvakat, például a makkot összegyűjtötték és gyakran tárolták későbbi fogyasztás céljából.

Fontos megjegyezni, hogy a mezolitikum étrendje nagymértékben változott az adott földrajzi helytől, éghajlattól és a világ különböző embercsoportjai számára elérhető erőforrásoktól függően. A mezolitikus társadalmak kereskedelmi és kulturális cseréket is folytattak, ami tovább befolyásolta táplálkozási gyakorlatukat.