Hogyan terjednek az élelmiszer eredetű betegségek?

Az élelmiszer-eredetű betegségek, más néven ételmérgezések, különféle módon terjedhetnek. Íme az élelmiszer eredetű betegségek átvitelének elsődleges módjai:

1. Szennyezett élelmiszer: Ez a leggyakoribb átviteli út. Az élelmiszer a gyártás, feldolgozás, tárolás vagy előkészítés során káros baktériumokkal, vírusokkal vagy parazitákkal szennyeződhet. Például a nyers vagy rosszul főtt hús, a baromfi, a tenger gyümölcsei, a nem pasztőrözött tej és a szennyezett termékek betegségeket okozó mikroorganizmusokat hordozhatnak.

2. Keresztszennyeződés: A keresztszennyeződés akkor következik be, amikor a káros mikroorganizmusok egyik felületről vagy élelmiszerről a másikra kerülnek. Ez akkor fordulhat elő ételkészítés során, amikor nyers hús vagy baromfi érintkezik fogyasztásra kész élelmiszerekkel, például salátákkal vagy főtt húsokkal, vagy ha szennyezett edényeket, vágódeszkákat vagy munkalapokat használnak.

3. Rossz higiéniai gyakorlatok: Az élelmiszer-kezelők nem megfelelő kézmosása vagy az ételkészítési felületek és berendezések nem megfelelő tisztítása élelmiszer-eredetű betegségek átviteléhez vezethet. Ha az egyének nem mosnak alaposan kezet a fürdőszoba használata, a nyers hús kezelése vagy a szennyezett felületek megérintése után, káros mikroorganizmusokat juttathatnak az élelmiszerbe.

4. Nem megfelelő főzés: Az elégtelen főzési hőmérséklet lehetővé teszi a káros mikroorganizmusok túlélését és elszaporodását az élelmiszerekben. Ez különösen fontos hús, baromfi, tenger gyümölcsei és tojás esetében, amelyeket az ajánlott belső hőmérsékleten kell főzni, hogy biztosítsák a kórokozó baktériumok elpusztítását.

5. Nem megfelelő tárolás: Az élelmiszerek nem megfelelő tárolása is hozzájárulhat a káros mikroorganizmusok elszaporodásához. Ha a romlandó élelmiszereket hosszabb ideig szobahőmérsékleten hagyja, vagy nem megfelelő hőmérsékleten tárolja az élelmiszereket a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban, akkor a baktériumok elszaporodhatnak, és élelmiszer-eredetű betegségeket okozhatnak.

6. Pasztörizálatlan tej és tejtermékek: A nem pasztőrözött tej és tejtermékek olyan káros baktériumokat hordozhatnak, mint a Salmonella és az E. coli. A pasztőrözés egy olyan folyamat, amely a tejet meghatározott hőmérsékletre melegíti, hogy elpusztítsa a betegséget okozó mikroorganizmusokat. A nem pasztőrözött tej vagy tejtermékek fogyasztása növeli az élelmiszer-eredetű betegségek kockázatát.

7. Nyers vagy rosszul főtt tenger gyümölcsei: Bizonyos típusú tenger gyümölcsei, például az osztriga, a kagyló és a kagyló káros baktériumokat és vírusokat hordozhatnak. A nyers vagy rosszul főzött tenger gyümölcsei fogyasztása élelmiszer eredetű betegségekhez vezethet. A tenger gyümölcsei alapos főzése elengedhetetlen az esetleges veszélyek elkerülése érdekében.

8. szennyezett víz: Szennyezett víz ivása vagy ételkészítéshez való felhasználása élelmiszer eredetű betegségeket terjeszthet. A nem megfelelően kezelt vagy szűrt vízforrások baktériumokat, vírusokat vagy parazitákat tartalmazhatnak, amelyek gyomor-bélrendszeri tüneteket okozhatnak.

9. Fertőzött élelmiszer-kezelők: Az élelmiszerek által okozott betegséggel fertőzött élelmiszer-kezelők a fertőzést közvetlen érintkezés útján vagy az étel elkészítés közbeni szennyezésével továbbíthatják másoknak. A megfelelő higiéniai gyakorlat és a beteg élelmiszer-kezelők kizárása kulcsfontosságú az élelmiszer-eredetű betegségek kitörésének megelőzésében.

10. A hőmérséklettel való visszaélés: Az ételkészítés, tárolás vagy szállítás során a hőmérséklet nem megfelelő szabályozása lehetővé teszi a baktériumok növekedését és szaporodását. A meleg ételek melegen, a hidegen hidegen tartása elengedhetetlen a baktériumok növekedésének megakadályozásához.

A megfelelő élelmiszer-biztonsági gyakorlatok betartásával, beleértve az alapos főzést, a keresztszennyeződés elkerülését, a megfelelő higiéniát és a megfelelő tárolási hőmérsékletet, jelentősen csökkenthető az élelmiszer-eredetű betegségek kockázata.